2011. július 20., szerda

Hope dies last





Remény..furcsa szó de ha az ember meghallja rögtön gondolatok százai futnak át az agyán..az ember mindig remél, vagy reménykedik valamiben, valakikben.. s az vagy beteljesedik vagy nem. Én is sokmindenben reménykedek.. de leginkább abban hogy felépülök..bár erre egyre kevesebb az esély.. 
Minden embernek mást jelent a remény.. nekem például a remény egyben a hitem is.. hiszen hiszek abban hogy van remény és remélem a hitem segít ebben. Elég bonyolultan hangzik pedig nem az. A remény az az, hogy bízunk valamiben, hogy hiszünk valamiben... legalábbis nekem ezt jelenti. Én remélem, bízom és hiszem hogy egyszer jobb lesz minden, mert ha nem így tennék akkor nem lenne tovább értelme semminek.. pedig jelenleg egy olyan helyzetben vagyok amire a reményvesztett jelző a legjellemzőbb. 


A hit az, hogy bízunk valamiben. És ha már úgy látszik, hogy semmi sem maradt, amiben bízhatunk, akkor is bízunk magában a hitben, ami tovább lelkesít.


Mostanában nem érzem valami túl jól magam lelkileg. Sajnos elég rossz dolgokat tudtam meg az elmúlt napokban. A faterom mármint a nevelőapám volt itt a hétvégén (aki még nem tudja jelenleg az ő szüleinél lakok) és olyan dolgokat mondott amitől egy picit kiborultam,de ez a picit lehet nagyon is. Tudjátok vagy nem tudjátok egy elég költséges orvosi kezelésre készülök.. vagyis készültem ..most mint kiderült drága, jó, kedves faterom az összegyűjtött pénz jelentős részét elkártyázta,  elpiálta és még a játékgépbe is dobott be belőle nem keveset. Így most az idén biztos nem lesz meg a kezelés. Ez kicsit elszomorít bár ez enyhe kifejezés.. pedig már szeretnék jobban lenni. De sajnos ahhoz pénz kell ami jelenleg nekem nincs és nem is tudom elképzelni hogy valaha lenne annyi pénzem.. így csak reménykedhetek hogy jobb lesz minden s egyszer meggyógyulok.Persze mindezzel N E M  sajnáltatni akarom magam pusztán leírtam a tényeket mert már kezd sok lenni ez az egész. Sajnos ez nagyon rosszul érintett engem és jó pár napja emiatt vagyok kicsit ideges.. vagy rosszkedvű vagy épp kedvem sincs semmihez... és ez nem valaki miatt van vagy valakik miatt, vagy hogy haragszok valakire, mérges vagyok vagy egyéb dolgok csupán ez a helyzet borított ki. De majd túl teszem rajta magam csak idő kell. Erős vagyok.. mondják.. majd bizonyítom..ígérem.


Képes leszek szeretni minden szeretetlenség fölött,
Adni akkor is, ha mindentől megfosztanak;
Örömmel dolgozni minden akadály ellenére;
Kinyújtani a kezem még a legnagyobb magányban és elhagyatottságban is;
Felszárítani a könnyeimet akkor is, ha zokogok;
És hinni akkor is, ha nem hisznek bennem.


Én nem szeretnék megbántani senkit komolyan.. pedig lehet számomra fontos embereket megbántottam már emiatt, de nem akarattal. Csak egyszerűen így jött össze, idegesebb vagyok ingerültebb ..hisztisebb?! nem tudom de az tény, hogy megváltoztam.
Az a helyzet kicsit bedepiztem újra. Sajnálom.. én próbálom tartani magam és ebből az állapotból is ki fogok mászni csak egy kis idő kell. Nem kérek mást csak egy kis türelmet mindenkitől.. én nem haragszom senkire és senkivel sincs bajom.. egyedül magammal. Nem könnyű beletörődni ebbe... de mégis bele kell törődni és fel kell dolgozni mint annyi minden mást. És örülök hogy jövőhéten meglátogatom a pszichológust mert már épp itt az ideje úgy érzem. Majd ő segít.. ő mindig segít vagy így vagy úgy..  azt sem bánnám ha pár napra elaltatna vagy hibernálna és akkor utánna felébrednék kipihenten tiszta fejjel.. hmm de jó is lenne. Egyébként sem nagyon megy az alvás.. már második napja hogy enyhe altatót veszek be, hogy tudjak aludni.
Fúha hogy elment az idő ideje aludnom.. a bogyó is kezd hatni úgyhogy ki is használom az alkalmat és lefekszem. 
És még egyszer mindenkitől elnézést és bocsánat hogy mostanában nem vagyok önmagam. Az meg hogy mi lesz így velem az egy nagy kérdőjel... de a remény hal meg utoljára..


Egyszer eljön majd a nap,mikor egy rövid perc alatt,elhagyom a széttört álmokat.





 When the world says, "Give up,"Hope whispers, "Try it one more time."


 ьь קσηў

2011. július 14., csütörtök

don't remember last summer



Last summer when it was just you and me
I don't remember a thing
But the fact we met

I don't remember the break
I don't remember the cries
I don't remember the change
I don't remember the warning
All I remember is
I met you
We talked
And know I'm here now..

I don't remember a thing
And now that I look back
It's quite scary
That I went through a whole summer
That now
I don't remember

It's scary to know
I don't remember what I said to anymore
What I did
That truly seemed to creep people out
Or even how I've gotten like I am today

All I know is there were plenty of goodbyes
A lot of changes
And apparently a lot of warnings
That I truly don't remember hearing

They all say I was blind
But I was more than blind
I was lost
I was in another world
And truly to this day
I still wonder about that summer

I still wonder truly what happened
Cause all that's left are other peoples stories
That truly are fading
And my memory is useless

It's scary to think about the fact
I have no memory 
Whatsoever of last summer
And that I'll never truly know what I did at all

But I guess that's one thing 
That happens
When the love gets the best of you

But truly I'll always wonder about that summer
And where I went
One summer day.









bbpony